Ma már tévhit, hogy egy zenekar intézményként van biztonságban, Fűke Géza

Ma Magyarországon szinte egyedülálló, hogy a Győri Filharmonikus Zenekar támogatásának 25-30 százalékát a saját bevétel teszi ki — természetesen a magánszféra támogatásával együtt – véli Fűke Géza igazgató. A legtöbb hazai zenekarnál a saját rész ugyanis átlagosan 10-15 százalék, míg a többit az állam és önkormányzat adja. Ugyanakkor a jövő szerinte nem ez. Amerikában például mindössze 2 százalék jut az államra, és a magánszféra szerepe a meghatározó.

A Győri Filharmonikus Zenekar évek óta arra törekszik, hogy önállóbban és rugalmasabban gazdálkodó szervezetté váljon, bővítve a portfóliót, amit rendeltetésénél fogva ellát. Ennek folyományaként könnyen lehet – fejti ki Fűke Géza, a társulat igazgatója –, hogy az újszerű megoldások megvalósításához pár éven belül célszerű elhagyni az intézményi formát és önkormányzati tulajdonú cégként működni tovább.

Ez egy „evolúció” – mondja –, hiszen az elődök számára mindenütt az intézményi forma volt a természetes, de mára ez megváltozott.

Bár a modellváltástól Győrben többen óvakodnak, a társulat hitvallása és feladata ugyanaz maradna más működési forma mellett is, hiszen nem a forma a lényeg, hanem
a mögötte rejlő mentalitás – derül ki a szavaiból. Ezt példázza, hogy ma már a nagyvárosi szimfonikus zenekarok közül jó pár – a pécsi, a miskolci, a debreceni – városi tulajdonú cégként működik, de többségük ugyanolyan mértékben az állami, önkormányzati támogatástól függ, mint korábban intézményként.

Ugyanakkor a gazdálkodás terén egy intézménynek vannak olyan korlátai az igazgató szerint, amik a gazdasági társaságnak nincsenek. Hiszen egy intézmény csakis a februárban elfogadott költségvetés alapján tervezhet, az előirányzatban rögzítenie és kategorizálnia kell a bevételi és kiadási oldalt, s amíg saját tervezett bevételét nem éri el, nincs mozgástere.

Márpedig a nagyobb bevétellel kecsegtető lehetőségek, amiket a Győri Filharmonikus Zenekar folyamatosan keres, nagyobb kiadással is járnak – és erre Fűke Géza szerint rendszerint emlékeztetni kell a mindenkori fenntartót.

A másik probléma, hogy ezek sokszor év közben adódnak, ráadásul a kulturális rendezvények világában egy lehetőség nemcsak jönni tud, hanem „menni” is.

Egyelőre erősen tartja magát az a berögződés, hogy egy zenekar „nagyobb biztonságban van”, amíg az intézményrendszer része, mert akkor a fenntartó „kötelessége” gondoskodni róla. De ez így nem igaz, egy városnak ez elvben nem törvényi kötelessége – mondja Fűke Géza, aki szerint példátlan, hogy egy 10 milliós országban 20 szimfonikus zenekart tart fenn az állam – s ebből Budapesten mintegy 10-et, miközben például Bécsnek három-négy zenekara van.

A modellváltás gondolatának hátteréhez tartozik még, hogy a zenekart súlyosan érintette egy nehezebb időszakban jött elvonás, ami miatt erősebben kezdtek gondolkodni azon, hogy miként állhatnának meg saját lábukon, s lehetnének kevésbé kitettek a mindenkori körülményeknek.

Ezért valójában már most is üzleti vállalkozásként gondolkodnak, amikor próbálják a portfóliót folyamatosan bővíteni olyan lehetőségekkel, amik eltérnek az alaptevékenységtől: például a szabad kapacitások értékesítésével. Ez jelenthet ingatlan-, hangszer- vagy teherautó bérbeadást, nemrég vásárolt a zenekar két győri lakást is, amelynek kiadása állandó bevételi forrást biztosít, de vendég-szolgálati lakásként is megállják helyüket. Az alaptevékenységeiken túl komolyan gondolkodnak a rendezvényszervezésben, a vendéglátásban, a turizmusban és a felnőttoktatás is szerepel céljaik között.

Igazi önállóságot azonban Magyarországon a cégmodell is akkor biztosíthatna, ha az együttesnek lenne egy elég erős „negyedik lába” – mármint a saját bevétel, az állami és az önkormányzati támogatások mellett.

És az a negyedik nem más, mint a magánszféra, csakhogy a kulturális mecenatúra Magyarországon még gyerekcipőben jár – mondja.

Hosszú távon talán eljut a kultúráról való közgondolkodás is oda, ahová a sporttal kapcsolatban már eljutott, hiszen az ép testért a támogatókon túl már az emberek is tudatosan sokat tesznek. De az ép testhez ép lélekre is szükségünk van, és a lélek egészségének megőrzésért igényes kultúrafogyasztásra és annak támogatására van szükség, ahogy az a szocializmus előtt hosszú évszázadokon keresztül működött. Arra, hogy aki jólétének köszönhetően megteheti, az a közérdekű felelősségvállalás jegyében adakozzon a kultúratámogatásra is – fogalmaz Fűke Géza.

Ebben döntő lépést jelentett 2023-ban a Pro Orchestra Alapítvány létrehozása, a szervezetet a Győri Filharmonikusok Zenekar támogatásának céljából, munkájának segítésére hívta életre Szekeres István, prof. dr. Oláh Attila és Petz Dávid.

Nagy eredményeket értünk el azóta, az alapítvány megtöbbszörözte és befektette a vagyonát, míg a hazai gondolkodásmódban még mindig a negyven-ötven év alatt rögzült, atyáskodó állam modellje az uralkodó. Ez korábban mindenkinek meg is felelt, az intézményvezetőknek sosem kellett azon töprengeni, hogy lesz-e elegendő számú közönség az előadásokon, hiszen erről a kijelölt üzemi kultúrfelelősök gondoskodtak. A mai zenekaroknak a gazdálkodást, a marketinget és a közönségszervezést az alapoktól kezdve kellett megtanulniuk, azzal párhuzamosan, hogy a mecenatúra tradíciója már rég a múlté – mondta a társulat igazgatója.

Az egyes korosztályok megszólításához évadról évadra ki kell dolgozni egy tudatosan átgondolt műsorpolitikát, amelyben egyformán érvényesül a kulturális nevelés szempontja, valamint az eladhatóság, s nem szabad, hogy az egyik felülkerekedjen a másikon. Ennek egyik bevált eszköze a társművészetek bevonása:

a zenéé a balettal, a színházzal, a bábszínházzal, s ezt a célt szolgálják mostanság a klasszikus és populáris közötti átmenetet jelentő filmzenei produkciók is.

És itt említhetjük meg az idei évad, látványos szuperprodukcióját: a Margit-szigeten debütált „Magic of Vivaldi”-t. Ezt Győrben október 21-én, az Audi Arénában mutatják be, és a zene szolgálatába állított vizualitásnak és a táncnak köszönhetően még maradandóbb élményt kínál a közönség számára.

Kapcsolat:

Cím: H-9021 Győr, Aradi vértanúk u. 16.
Jegypénztár: +36 80 20 50 15 (H.-P. 10-17 óráig)
Iroda: +36 96 312 452
Fax: +36 96 319 232
E-mail: office@gyfz.hu

Szerző | Laczó Balázs
Fotó | SZAMI - Raw Agency