RAKTÁR- ÉS TERMELÉSLOGISZTIKAI SZIMULÁCIÓ – Dr. Bódis Tamás (Corelog Kft.)
Dr. Bódis Tamással, a CoReLog Kft. tulajdonosával beszélgetünk a termelőüzemek, raktárak hatékonyságnöveléséről, az új projektek előkészítéséről és arról, hogy milyen módon tudja egy külső szakértő szeme jobban átlátni a megoldásokat.
Tamás, hol jön képbe egy gyártócég életében egy külsős logisztikai szakértő?
BT: Szívesen mondanám, hogy már a logisztikai fejlesztések megfogalmazásánál, de a gyakorlat azt mutatja, hogy – mint minden más területen – itt is először házon belül próbálják megoldani. Például automatizálás esetén van az a megoldás, hogy egy Excel-táblába beszórjuk a számokat, és az kihozza, hogy az új gyártósor kiszolgálása 10 anyagmozgató robottal megoldható, de azt ebből nem tudod, hogy a csúcsponton elég-e, így inkább veszel 12-t, vagy némi átszervezéssel meg lehet oldani 8-cal. Mi ahhoz értünk, hogy az ilyen helyzetekre egy szimulációt készítünk és nagy pontossággal meg tudjuk állapítani, hogy mi az a szükséges és elégséges beruházás, amivel a maximális hatékonyságot el lehet érni. Mondanom sem kell, hogy ipari környezetben sok millió forintos beruházásokról beszélünk, és néha tényleg szinte hasraütésre születik döntés. A legtöbb esetben sajnos utólag kell elegánsan megoldanunk a problémát, ami így már dupla kiadás a cégnek.
Ha jól sejtem, a szimuláció olcsóbb, mint egy feleslegesen megvásárolt robot.
BT: Így van, de a fordítottja is igaz, amikor az jön ki, hogy több targoncára van szüksége, mint amire gondol, mert ugyan átlagosan elég belőle a 4 db, de csúcsidőben egyszerre kell 6 db, mert különben hátráltatja a folyamatos működést. Mi általában egy szoros, de alkalmi kapcsolatban vagyunk partnereinkkel. Nincs szükségük állandóan ránk, ezért sem érdemes erőforrást fenntartani cégen belül. Viszont meglévő ügyfeleink tudják, hogy egy-egy új döntésnél, vagy ahol hatékonyságot kell növelni, egyszerűbb, ha már a tervezésbe bevonnak minket. Ezt a gondolkodást szeretnénk szélesebb körben elterjeszteni.
Hogy lesz valakiből logisztikai szakember? Mi a te történeted?
BT: Egyetemi alapképzés alatt már elkezdtem egy logisztikai laborban dolgozni mint közlekedésmérnök, és ott tetszett meg a raktárlogisztika. A mentorom segítségével eljutottam gyakornokként egy kereskedelmi lánc raktárába, ott láttam, hogy operatív módon miként működik egy raktár, de engem a tervezése jobban érdekelt. Onnantól kezdve tudatosan mentem ebbe az irányba, és 2010-től, a mesterképzés évei alatt már egy hasonló tanácsadó cégnél dolgoztam. Itt építettem fel a szimulációs kompetenciámat és körvonalazódott bennem, hogy én miként valósítanék meg egy-egy ilyen projektet. Egy másik tanácsadó cégnél már a tanácsadó és szoftverfejlesztő csapatot vezettem, de mivel nem én vállaltam a projekteket, ezért voltak bizonyos kötöttségek. Főleg azért indítottam el 2016-ban a saját cégem, mert szerettem volna kipróbálni magam, hogy ha saját filozófia mentén, saját magam vállalom a projekteket, hogyan valósítanám meg elejétől a végéig, egy CoReLog csapattal. Az elmúlt évek során sikerül átültetni a gyakorlatba a gondolkodásmódomat. A visszatérő ügyfelek pedig azt jelentik számomra, hogy jó, amit csinálunk.
A doktori kutatásod és fokozatszerzésed is a logisztikához kötődik?
BT: Igen, egy raktári árukigyűjtést optimalizáló algoritmust fejlesztettem, ami figyelembe veszi a termékek egymásra rakhatóságát. A doktori disszertációm készítése mellett tanácsadóként dolgoztam egy cégnél, és kezdetben párhuzamosan a munkám mellett építettem a saját vállalkozásomat is, majd 2019 óta, a fokozatszerzést követően csak a saját cégemben dolgozom tanácsadóként. Emellett a győri Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékén vagyok adjunktus: kutatók, oktatók, szakdolgozat, diplomamunka, és doktori témavezető is vagyok.
Mi a viszonya a CoRelog Kft.-nek az egyetemmel?
BT: A cégünk egy egyetemi spinoff vállalat - Powered by University of Győr –, ami azt jelenti, hogy az egyetemen keletkezett tudást fejlesztjük tovább és visszük ki a piacra. Ezelőtt is megélt a cég a piacból, de én szívesen dolgozom egyetemi keretek közt, mert ez egy nyer-nyer szituáció. Az énáltalam – egyetemi keretek közt – kifejlesztett módszert a cégem rendelkezésére bocsátja az egyetem, azt a piac-hoz igazítjuk, és profitot termelünk. Büszkék vagyunk erre az együttműködésre, és láthatóan a piacon is a hitelességünket erősíti. Nem csak tanítjuk, hanem csináljuk is, és amit csinálunk, azt tanítjuk.
Hogy dolgoztok, mitől ilyen sikeresek a projektjeitek?
BT: Mi feldarabolunk egy projektet. Feltárással kezdünk, és ha ott az jön ki, hogy szimulációra van szükség, akkor megyünk tovább abba az irányba, de nem feltétlenül erőltetünk rá az ügyfélre olyat, ami végül a fiókban landolna. Üzletileg kecsegtetőbb mindent eladni az ügyfélnek, de mi hosszú távon gondolkodunk, így a legtöbb megbízónk újra és újra megkeres minket, amikor új beruházást tervez. Ezzel együtt sok céghez kapcsolódunk, akik ismernek, tudnak rólunk, még akkor is, ha a teljes projektjüknek csak egy részét bízzák ránk. Jellemző, hogy aki évek óta azonos folyamatokon és rendszerben dolgozik, elveszik a részletekben és nem tud dobozon kívül gondolkodni, viszont nekünk nagy előnyünk, hogy külső szemlélőként tudunk segíteni. Az az erősségünk, hogy gyorsan átlátjuk a problémákat és a hozzá tartozó megoldásokat. Mindemellett a számos projektben gyűjtött tapasztalatot és ipari gyakorlatot alkalmazni tudjuk az aktuális feladat során. Az együttműködésünk előnyös a megrendelőnek, időt és pénzt takarít meg.
Egy Magyarországon számottevő piaci szereplőnek számító IT-nagykerben például a raktári termékelhelyezést vizsgáltuk. Ott az jött ki, hogy ha a termékeket a forgásuk szerint hatékonyabban helyeznék el, akkor a rendeléskigyűjtési időből akár 10%-ot is meg tudnának takarítani. Gyorsabban tudnák kigyűjteni a vevői rendeléseket, ha a termékelhelyezés folyamatosan frissítve lenne.
Honnan tudja egy cégvezető, hogy külsős szolgáltatásra van szüksége?
BT: Természetes, hogy először cégen belül próbál gondolkodni, de hiába van 8 kiváló mérnöke, ha a szimulációhoz nincs kompetenciájuk, de azzal lehetne a legjobban megoldani a problémát. Próbálja meg például azt, hogy kiszemel egy targoncát, figyeli, hogy milyen mozgást végez, mennyit áll, hányszor megy üresjáratban, mikor van túlterhelve és lehetne-e okosabban szervezni a munkáját. Már ebből is látható, hogy növelhető lenne a hatékonysága. A szimuláció ehhez objektív számokat fog adni, ami alapján már egyszerű döntést hozni. A legolcsóbb és legrövidebb átfutási időről beszélünk!
Milyen stratégiai partnerekkel vagytok nyitottak együtt dolgozni?
BT: Alapvetően azokkal a cégekkel, akik az ipari szereplőket technológiában vagy kivitelezésben kiszolgálják. Robotizálással, automatizálással foglalkozó cégek, építésztervezőkkel, állványbeszállítókkal és szoftverfejlesztőkkel. Őket mi is tudjuk támogatni, és ők is minket. Szívesen bővítjük a kapcsolatrendszerünket további hasonló területeken.
Mik az új irányok a cégben?
BT: Egyetemi kutatásaink ipari hasznosítása keretében olyan szoftveren dolgozunk, ami tanuló algoritmust alkalmazva javaslatot tesz az aktuálisan ideális termeléskiszolgálási folyamatra és feladatkiosztásra. Ezáltal segítjük az operatív működés alkalmazkodását, illetve, 3-6 havonta felülvizsgálva az eredményeket, folyamatfejlesztési javaslatokat teszünk. Raktárlogisztikában szintén az alkalmazkodóképesség erősítésére koncentrálunk, az ideális-hoz közeli termékelhelyezés fenntartásának támogatásával.
Kapcsolat:
Dr. Bódis Tamás
Corelog Kft.
Tel.: +36 70 600 60 35
E-mail: info@corelog.hu
Web: https://corelog.hu/
