A döntés felelőssége az irodában és az erdőben is megtalál - Dr. Fekete Bálint

• Egy vállalkozás annyit fejlődik, amennyit maga a cégvezető.
• Jobban szerettem volna a saját magam ura lenni és felépíteni valamit, teljesen a nulláról.
• Őrült nagy hivatástudat kell ahhoz, hogy az ember ezt egy életen át csinálja, de én ezt egyelőre megtaláltam és nem is akarom elengedni.
• Van felelősségbiztosításunk, de ha valamit elrontunk, akkor is ott van a vagyoni felelősségünk.
• Az ügyvédek a megbecsültségüket maguknak is köszönhetik, egy-egy ügyfél megszerzése miatt sokan érthetetlen módon nagyon alacsonyra teszik az árat.
• Nem félni kell a mesterséges intelligenciától, hanem meg kell tanulni jól alkalmazni.

Az iroda ajtaján ez a felirat fogadja az ügyfeleit: a kereskedelmi és iparkamara által ajánlott vállalkozás. Eddig Önök az első és 2025-ben az egyetlen ügyvédi iroda, amely ezt megkapta. Mi kellett a címhez?

F. B.: Pályázni kellett rá, és egy független bírálóbizottság vizsgálta meg a vállalkozásomat és hozta meg a döntését.
Ezt részemről megelőzte egy skandináv mintát követő kezdeményezés, amely a tagokat és leendő tagokat közös projektekkel kívánja összehozni.

Én is ilyenben vettem részt, jogi témában tartottam, illetve tartok előadásokat; a jogi tudatosságot próbálom erősíteni a vállalkozókban.

Ha jól sejtem, van mit tudatosítani.

F. B.: A cégvezetők igyekeznek ezt a kérdést levetni magukról, holott ma már univerzálisnak kell lenniük. Nem elég csak a saját területüket ismerniük. Egy konkrét példával élve:
egy építőipari cég vezetőjének kell, hogy legyen menedzsmentismerete, marketing, gazdasági és jogi tudása is. Egy vállalkozás annyit fejlődik, amennyit maga a cégvezető, folyamatosan képeznünk kell magunkat.

De ezzel a saját konkurenciáját termeli ki, nem baj az?
F. B.: A rizikókra próbálom felhívni a figyelmet, egy szerződés megírásához azért magasabb jogi ismeretek szükségesek. Ha megfogadják azt a néhány tanácsot, amit adni tudok nekik, lehet, hogy jobban figyelnek az olyan buktatókra, amelyekbe mások már korábban beleszaladtak. Ezt a szemléletet igyekszem átadni a nemrég megjelent könyvemben is.

Kinek hasznos ez a könyv?
F.B.: Az elmúlt 20 évem tapasztalataiból táplálkozva írtam meg. Kezdő vállalkozóknak és a tudatosan fejlődni akaró cégvezetőknek a leghasznosabb. A valós vállalkozói életről szól, megtörtént esetekkel tarkítva, praktikus üzletviteli tanácsokat átadva.

MIÉRT A POLGÁRI VONAL?
Menjünk vissza a kályhához: a jogi egyetemet követően a polgári vonalat választotta, a laikus számára izgalmasabbnak tűnő büntető helyett. Miért?
F. B.: Még visszább mennék. Én ugyanis nem jogásznak készültem, nemzetközi kapcsolatok szakon végeztem, majd ennek a területnek a hr-vonalát is elvégeztem. Nagyon sok olyan hr-est ismerek, aki jogászként végzett, ez a két terület a multiknál sokszor együtt és összevontan működik. Szóval már jó pár éve dolgoztam egy cég menedzsmentjében, amikor a jogot is elvégeztem, levelező tagozaton.
A magammal hozott gyakorlati tudás stabil alapot adott ahhoz, hogy a cégekkel jól együtt tudjak működni.

A hr-vezetők jó része jogi végzettséggel viszi a pályáját, de nem vált hivatást, mint ön.
F. B.: Nálam mégis így történt, mert jobban szerettem volna a saját magam ura lenni és felépíteni valamit, teljesen
a nulláról. Szerettem azt a munkát is, de úgy éreztem, hogy elértem azt, amit ott el lehetett, a kihívások motiválnak. 

A volt cégének Ön a jogi képviselője?
F. B.: Igen, a korrekt kapcsolat megmaradt és több mint húsz-éves távlatra nyúlik vissza. Egy karrier elindításakor nem mindegy, hogy milyen támogatást kap egy fiatal, én már ügyvédjelöltként is nagy hangsúlyt helyeztem arra, hogy az ügyfélkörömet ezalatt felépítsem, és ebben a volt főnökeim maximálisan partnerek voltak, amiért hálás vagyok nekik. Azóta pedig már én segítem a leendő ügyvédkollégáimat: ha új ügyfelet hoznak az irodához, ugyanúgy a sajátjuk lesz, ha később önállósodni szeretnének, vele számolhatnak.

MENNYI AZ ANNYI?

Mekkora ügyfélkör szükséges ahhoz, hogy valaki egy jogi irodát fenntartson?
F. B.: Ezt a kérdést az ügyvédi iroda mérete felől közelíteném meg. A kisebb irodák főleg eseti megbízásokkal dolgoznak, ezek nehezen kiszámítható bevételt hoznak, és korlátozott fejlődés érhető el. Kétféle ügyfélről beszélhetünk. Az eseti megbízással érkezőkről, illetve azokról, akik állandó megbízással, folyamatosan adnak feladatokat. Nagyobb létszámú irodát állandó megbízók nélkül fenntartani nem lehet, hiszen az állandó költségeket minden hónapban ki kell termelni, ami már ha csak a bérekre és azok adójára, járulékaira gondolunk, sem kevés. Számos olyan nagyobb céggel, cégcsoporttal dolgozunk, akiknél állandó megbízást teljesítünk. A legpozitívabb visszajelzés tőlük is az, hogy ajánlanak minket más, szintén nagyobb vállalkozásnak is, így tovább tud fejlődni a megbízói kör. Egy cég esetében ötven-hatvan fő feletti foglalkoztatási létszámnál már nagyon indokolt lehet az állandó jogi jelenlét. A munkát az irodában mi úgy építettük fel, hogy egy-egy céggel általában két kolléga foglalkozik, mégpedig azért, hogy ha egyikük elfoglalt, de az ügyfélnek azonnali segítségre van szüksége, akkor olyan jogász beszéljen vele, aki az ügyeit ismeri.

Hányan dolgoznak most a Dr. Fekete Legal irodában?
F. B.: Tizenkét jogásszal dolgozunk együtt ebben a pillanatban, amelynek egy része saját létszám, és ez kiegészül az együttműködő külsős kollégákkal. Van egy mosonmagyaróvári, egy tatai és egy budapesti kollégánk is, akikkel szinte állandó az együttműködés, és nemrég egy pécsi ügyvédi iroda is csatlakozott a partnereink közé. Az online együttműködés nagyon jól működik a kollégákkal. Ez az
a létszám, ami már az én határaimat is feszegeti, mert úgy nem adunk ki munkát a kezünk közül, hogy nincs egy utolsó ellenőrzés. Az pedig jelentős részben az én feladatom.

KI A KÖNNYEBB ESET?
Kivel könnyebb dolgozni: magyar céggel vagy egy nagy multinacionális vállalattal?
F. B.: A multiknál annyival egyszerűbb talán a helyzetünk, hogy ott bevált folyamatokkal találkozunk. Egy kisebb vállalkozásnál az ösztönszerűség még nagyon is jelen van, ami azt hozza magával, hogy a lépések sem állnak össze úgy, ahogy már egy középvállalkozásnál is megtörténik. Az, hogy sok évig dolgoztam egy kétszáz főt foglalkoztató cégnél, megint csak előnyt jelent, mert a tapasztalatokat el tudom mondani az ügyfeleinknek. Kezdve azzal, hogy
a jogi rendszer rendbe tétele előtt érdemes a belső folyamatokat is átgondolni. Minél inkább növekszik egy cég, annál inkább szükség van a rendszerezettségre és szabályozottságra. A belső szabályzatok kialakítása nem kis feladat, de hamar meghozza a hasznát. A nagyobb vállalatoknál egyre inkább elvárás a helyszíni munkavégzés, amikor közvetlenül veszünk részt a cég életében és segítjük a mindennapi teendőket jogi szempontból. A nagy cégeknél alapvető elvárás legalább az angol jogi szaknyelv ismerete is, viszont néha azért kihívást jelentenek a kulturális különbségek.

És hallgatnak Önre, nincs sértődés ebből?
F. B.: Nincs. A saját pénztárcájának senki sem az ellensége, partnerként tekintenek ránk, de természetes, hogy a megfelelő kommunikációra is figyelni kell.

Előállt már az a faramuci helyzet, hogy egy cég kérte az önök jogi segítségét egy másikkal szemben, de kiderült, hogy a fel- és az alperes is az önök irodájához tartozik? Ilyenkor mi a szabály?
F. B.: Volt ilyen, ilyenkor kötelességünk jelezni ezt mindkét félnek, és egyik fél képviseletét sem láthatjuk el. Partneri együttműködéssel igyekszünk megoldani ezt a helyzetet, kollégákat javaslunk a feleknek, akikkel egymást ajánljuk ilyen helyzetekben.

A szakmán belül jellemző a kollegialitás?
F. B.: Nagyon telített az ügyvédi piac, és mindenki próbál ügyfelet szerezni. Ez érthető és persze versenyhelyzetet teremt. Nem segíti ezt az ügyvédek adózásának nem egységes szabályozása. Egy áfamentes és egy áfás ügyvéd között egy magánszemély esetében éppen 27 százalék
a díjkülönbség, amit jelentős.
A vegyes praxis jött divatba, ami azt jelenti, hogy egy-egy ügyvéd több területen is próbál helytállni, akár egyszerre képvisel polgári és büntető vonalat is.

Ez nagyon nehéz, ennyi jogterületen szerintem nem lehet egyaránt jól és hiba nélkül teljesíteni, mi ezért koncentrálunk a vállalkozásokra. Van felelősségbiztosításunk, de ha valamit elrontunk, akkor is ott van a vagyoni felelősségünk. Naprakésznek kell lenni, ezért én magam azt az utat szorgalmazom, hogy mindenki legyen a saját területén felkészült és próbáljon specializálódni, ezért lettem cégjogi szakjogász. Vannak kollégák, akikkel nagyon jól tudunk ellenérdekű pozícióban is együtt dolgozni, és vannak, akikkel kevésbé, ez függ az ügy jellegétől és az ügyvéd személyiségétől is.

HITEK ÉS TÉVHITEK
Az ügyvédi kamara jelenlegi elnökével beszélgetve kiderült, hogy mi a legbántóbb klisé a jogi/ügyvédi szakmával szemben. Az, hogy „sokat keresnek kevés munkával”. A kamarai elnök állítja, s ez a mi, mostani beszélgetésünkből is kiderülhetett, hogy az ügyvédek sokat dolgoznak.
F. B.: Magyarországon az ügyvédek megbecsültsége nagyon alacsony. És ez egy kicsit visszautal az előző kérdésre is. Elég száz kilométerre nyugatabbra mennünk, és azt látjuk, hogy Ausztriában az ügyvédi munkadíj nettó 300 euró/óra. Itthon nehéz ennek csak a töredékét is elkérni az ügyfelektől, holott ugyanazt a végzettséget szereztük meg és ugyanannyi munkát teszünk bele. Ezt a helyzetet az ügyvédek maguknak is köszönhetik, egy-egy partner megszerzése miatt sokan érthetetlen módon nagyon alacsonyra teszik az árat. Teszik ezt annak ellenére, hogy sokszor estébe nyúlóan vagy hétvégén is dolgozni kell. Mi folyamatosan képezzük magunkat, rászánjuk a megkívánt időt az ügyekre, magas minőségű szolgáltatást nyújtunk, és ennek az árát is megkérjük. Enélkül nem lehet hosszú távon fennmaradni és fejlődni. A jelenlegi ügyfélkörünk e feltételek mentén formálódott és állt össze. Volt emiatt lemorzsolódás, de mostanra letisztult a kép. A régió meghatározó vállalkozásaival dolgozunk együtt, amelyre büszkék vagyunk.

A sikerhez elég a szakmai referencia, vagy a külsőségekben is érdemes hangsúlyozni a minőséget? Gondolok arra, amit első benyomásként láttunk is, hogy például saját logóval rendelkeznek.
F. B.: Igen, ez is számít. A nagyvállalatoknál látott jó példákat igyekeztem magammal hozni az ügyvédi irodába. A velük való együttműködésnél ezek már alapvető elvárások. Fontos a láthatóság, de még fontosabb a referencia, egy jól elvégzett munkát követően az ajánlás. Ennek mi sokat köszönhetünk.

NO ÉS AZ AI?
El tudja képzelni, hogy a kevesebb nyomással és kockázattal járó régi életéhez egyszer még visszatér?
F. B.: Az a baj, hogy szeretem, amit csinálok… Tény, hogy őrült nagy hivatástudat kell ahhoz, hogy az ember ezt egy életen át csinálja, de én ezt egyelőre megtaláltam, és nem is akarom elengedni. Jó azt érezni, hogy az ügyfeleimnek tudok segíteni.

Büszke vagyok a csapatra, amellyel együtt dolgozom. Az élet persze még biztosan sok kihívást hoz, itt van például az AI…

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a jogászok szerepét átveheti-e a mesterséges intelligencia. Ön mit gondol erről: konkurenciaként kopogtat az AI az ajtajukon?
F. B.: Nem így tekintek rá, mi már most is használjuk összefoglalókhoz, kutatásokhoz, mert nagyon hasznos tud lenni. Nem félni kell tőle, hanem meg kell tanulni jól alkalmazni. Biztosan be fog törni a munkánkba még jobban, de önmagában kevés az AI a jogi képviselet ellátásához és az állandóan változó jogszabályok értelmezéséhez, azonban a munkavégzési hatékonyságot biztosan javítani lehet vele.

IRÁNY AZ ERDŐ

Mint jogászt már megismerhettük, de milyen, amikor az irodai stresszt ki akarja engedni?
F. B.: Közel tizenöt évig küzdősportoltam, és a sportolás máig jelen van az életemben. Jövőre negyvenkét éves leszek és nagy célom, hogy a szintén 42 kilométert jelentő maratoni távot lefussam. A természet még, ami nagyon vonz, öt-hat éve vadászok, vadgazdálkodási mesterszakot is végeztem a Soproni Egyetemen. Nekem az a pihenés, amikor az erdőben csend és nyugalom vesz körül, csak
a természet hangjait hallom. Élvezem, hogy egyedül vagyok, magamra vagyok utalva. A vadászat során nekem kell eldöntenem, hogy az adott vad elejthető-e, és persze túl kell járnom az eszén és érzékein, ami nem könnyű feladat. Azt vallom, hogy a vadászatnak a természet és a vadállomány érdekeit kell szolgálnia, hiszen így biztosítható
a fenntarthatóság. A felelősség kint is ugyanolyan, mint az üzleti életben, ez valahogy mindig megtalál.

Kapcsolat:
Dr. Fekete Bálint Ügyvédi Iroda
Dr. Fekete Bálint ügyvéd
Győr, Baross Gábor  út 73. I/3.

Ügyvédi irodánk Győr belvárosától karnyújtásnyira található Győr-Nádorváros városrészben, könnyű parkolási lehetőséggel, de mégis frekventált helyen.

E-mail: iroda@drfeketelegal.hu
Telefon: +36 96 825 676
Mobil: +36 30 175 5653

Generálkivitelezés: www.drfeketelegal.hu

Szerző | Sudár Ágnes
Fotó | Szami - RAW Agency