A logisztika a gazdaság lakmuszpapírja - Raben Trans
Mindig egy kicsivel előbb látjuk a tüneteket azokból a frekvenciákból, amelyeket a megrendelések volumene és tendenciája kirajzol. Ezekből iparágak vagy komplett gazdaságok teljesítményváltozásaira is következtethetünk. Nem véletlen, hogy a komolyabb elemzőcégek már nemcsak a pénzpiacok változásait figyelik, hanem azt is, hogy például bizonyos alkatrészekből mennyit gyártottak vagy importáltak egyes földrajzi területeken, mennyit exportálnak és mennyit szállítanak belföldre. Ebből ugyanolyan gazdasági következtetéseket vonnak le, mint a pénzpiaci trendekből.
EZEK OLYAN VÁLTOZÁSOK, AMIKET AZ ELMÚLT ÉVEK KIHÍVÁSAI INDUKÁLTAK?
ÜZ: Valóban drasztikus átrendeződéseket látunk a világ ellátási láncaiban. A csúcsra járatott just in time és just in sequence típusú modellek nagyon nagy nyomás alá kerültek, először a pandémia alatt, majd a háborús helyzet által. Ezek az ellátási láncok vagy teljesen megszakadtak, vagy legalábbis megmutatkozott a sebezhetőségük. Elég, ha csak egy hazai autógyártót képzelünk el, amelyhez átlagosan 4–5 szint mélységből érkezik az alkatrész, de ő maga általában nem is lát a 3. szintnél lejjebb. A beszállítói adott esetben olyan földrajzi területen működnek, ahonnan ellehetetlenült a szállítás, vagy az energiaválság akadályozza a termelést, ami miatt megszűnik az ellátás, és ostorcsapásként a végponton 22 hétről 70–80 hétre tolódik ki a gyártási periódusa. Vagy egy másik példa: Ukrajna a világ harmadik legnagyobb raklapgyártója, ami a szállítmányozásnak fontos eleme, és a jelenlegi konfliktushelyzetben is meg kellett oldani, hogy a kiesés ne okozzon fennakadást a logisztikában.
EZEKRE FEL LEHETETT VOLNA KÉSZÜLNI?
ÜZ: A rendszer ahhoz alkalmazkodott, amit a körülmények megengedtek. A globális összeköttetések eddig lehetővé tették, hogy egy egyszerű termék akár három különböző kontinensről érkező összetevőkből is állhasson. Csak a gazdasági tényezőket kellett figyelembe venni. Ezek az alkatrészek időben egyszerre tudtak a megfelelő helyre kerülni. Ez most minden oldalról megváltozott. Az egypólusú beszállítási folyamatok háttérbe szorulnak, elterjedt az a gondolkodás, hogy minél közelebbről kelljen beszerezni, ezzel csökkentve a költségeket és a kockázatokat.
Ezenkívül felértékelődtek a raktározási kapacitások is, hisz bizonyos kritikus alkatrészekből vagy alapanyagokból stratégiai készleteket kell fenntartani. De említhetem a késztermékek raktározását is, hiszen gondoljunk bele: aki egy bizonyos euróárfolyamon tud készterméket felhalmozni, az milyen árfolyamnyereségre tehet szert a mai mozgások mellett? Ezekkel szemben a raktározási költség biztosan megtérül.
HOGY REAGÁLT A FENTI KIHÍVÁSOKRA A LOGISZTIKAI IPARÁG?
ÜZ: Mindezek nagyon nagy kihívások elé állították az egész szektort. Az első cél az volt, hogy egyáltalán biztosítsuk az áruforgalmat. A pandémia idején a munkatársaink biztonságban legyenek és el tudják látni a feladataikat.
A műszakokat fizikailag el kellett választanunk egymástól, a dokumentumokat ózonos tárolókon keresztül adták át egymásnak, hogy a vírus ne kerüljön át azokra, akik a papírokat feldolgozzák az átrakóközpontokban. A következő szint pedig, hogy figyelembe vegyük a különböző lezárásokat, nemzetközi szabályozásokat, hogy mégis az áruáramlást biztosítani tudjuk, befelé és kifelé is. De ugyanekkora kihívás volt az újranyitás is, hiszen emlékezhetünk, hogy ezeket a szabályozásokat szinte egyik napról a másikra változtatták, és olyankor hirtelen kellett készen állnunk. Volt olyan partnerünk, aki egy hónap alatt bonyolított le negyedévnyi forgalmat. Ez a dömping idézte elő az ideiglenes hiányokat, hiszen a teljes ellátási láncot feszítette, kezdve az alapanyaggal, a gyártókapacitásokon át a logisztikáig.
Ez a hektikusság velünk is maradt. Már nem egy kiegyensúlyozott globális áramlást tapasztalunk. Sokkal inkább kampányszerűen reagál a piac. Amikor éppen elérhető egy alapanyag, akkor gyártanak, akkor szereznek be, a piaci szereplők e köré építik a tevékenységüket. A logisztikában pedig ezt követi le a rendszer.
Magyarországon drasztikus mértékben megnövekedett az igény a raktári kapacitások iránt.
Ezért nyitottunk mi is az országban két új raktárat 2021-ben, majd 2022-ben átadtuk a győri regionális átrakóközpontunkat is.
MIT JAVASOLSZ EGY GYÁRTÓ VAGY KERESKEDŐ CÉGNEK, MIRE FIGYELJEN ODA, AMI MEGOLAJOZZA AZ ÜZLETMENETÉT?
ÜZ: A saját core business-e mellett mindenképpen tekintse át a logisztikai folyamatait, a kialakult szokásait. A válságra adott válaszai nem szültek-e hatékonytalanságot a működésében. Egyik ügyfelünk az aktív raktári lokációinak csak a felét használta. Azaz: annyira széttöredezett ez a tevékenység, ami miatt olyan termékek maradtak a raktárban, amelyeknek a forgása nagyon lassú, vagy nem is tudtak róla, hogy fél évvel korábban be lettek tárolva. Persze a rendszeradatok révén nyomon követhető ez, csak van, hogy nem figyelnek rá. Mondanom sem kell, hogy ez felesleges raktározási költségekkel jár, és a készletekben is áll a pénz. Mi például erre proaktívan fel is hívjuk az ügyfeleink figyelmét! A raktári informatikai rendszerünk különböző algoritmusok alapján figyeli bizonyos termékeknek a ciklusait, hogy van-e az ügyfélnek olyan hatékonytalansága, amelynek a megszüntetésével jelentős összegeket takaríthatna meg.
A mai energiakörnyezetben minden hatékonyságnövelő tényező már látványos különbségeket jelent a kiadások tekintetében.
A FENNTARTHATÓSÁG NÉZŐPONTJÁBÓL IS ÉREZHETŐ EZ AZ ÖSSZEFÜGGÉS?
ÜZ: A vállalatunknál korábban is fókuszban volt a fenntartható működés. Ez csak még inkább kiéleződött 2022-ben, de igazából már a 2021-es beruházásainknál is elvárás volt, hogy prioritásként kezeljük a létesítményeink hatékonyságnövelését. Az épületek mellett magának a flottának a legnagyobb az ökológiai lábnyoma, ezért ezeken a területeken céloztunk meg fejlesztéseket. Ennek jegyében az újonnan épített raktárunk tetejére napelemes rendszert telepítettünk, teherautóparkunkat pedig folyamatosan modernizáljuk, az év közepétől már csak EURO-5 és EURO-6 besorolású autók alkotják az állományt. A korábbinál szigorúbb flottaelvet követünk, és ez igaz az anyagmozgató eszközeinkre is, mindenhol lítiumion-akkumulátoros targoncákat használunk. Sőt Magyarországon üzembe állítottunk két LNG meghajtású kamiont, amelyek a dízel változatoknál alacsonyabb károsanyag-kibocsátással működnek. Lengyelországban pedig az anyavállalatunk elektromos kamionokat tesztel. Úgy látjuk, hogy ez egy nagy kitörési pont lesz, aminek az infrastruktúrája még várat magára, de a technológia már lehetővé teszi, hogy teherárukat is tudjunk elektromos hajtással mozgatni.
EZEK AZ IRÁNYOK MENNYIRE SZÓLNAK A KÖZVÉLEMÉNYNEK, ÉS MENNYIRE A VALÓS GAZDASÁGI TÉNYEKNEK?
ÜZ: Egyik részről van egy növekvő piaci kényszer és nyomás az ügyfelek részéről, mert a legtöbb komoly cégnél a carbon offsetting már a saját működésben is fókuszban van. Egyre kevésbé „menő” az, ha ezt nem a teljes ellátási lánctól követelik meg. De ez egyezik a mi menedzsmentünk és a tulajdonosok álláspontjával is, hiszen több éve ebbe az irányba visszük a működést mi is. A Raben Group különböző környezetjavító és rekultiváló tevékenységeket támogat azokban az országokban, ahol jelen van – ebbe a tevékenységbe nemrég, a 90 éves fennállásunk alkalmából a széles közvéleményt is bevontuk: közönségszavazással dőlt el, hogy milyen élőhely helyreállításában vállal szerepet a cégcsoport. Ezek mellett a környezettudatosság a finanszírozásban is visszaköszön. A Raben Group úgynevezett fenntarthatósághoz kötött hitelszerződést írt alá, amelynek a feltételei szintén a hatékonyságnövelő beruházások felé terelik a működésünket, hiszen többek között nagyon szigorú emissziós célokat fogalmaz meg. Így egy nagyon kedvező finanszírozáshoz jutunk, tehát a cég gazdasági érdekét is szolgálja.
A BERUHÁZÁSOKON FELÜL MILYEN FOLYAMATOKON TUDTOK VÁLTOZTATNI A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN?
ÜZ: A kisebb volumenű szállításokat gyűjtőhálózatba kombináljuk össze, és most már régiós elosztásban sokkal kisebb ökológiai lábnyom és költség mellett juttatjuk el a forgalmasabb régiók között, országhatáron belül és nemzetközileg egyaránt. A Raben a központi raktár mellett átrakóközpontokat létesített Győrben, Debrecenben és Pécsett is. E mögött egy informatikai platform áll, amely dinamikusan elemzi a lehetőségeket, amelyekkel kikapcsolhatunk felesleges mozgásokat a rendszerben, és ha lehet, direkt kapcsolatokat hozunk létre a jelentős gazdasági zónák között, értve ezt nemzetközileg is. Ezzel például az exportőr ügyfeleink versenyképességét is nagyban tudjuk növelni.
Kapcsolat:
Raben Trans European Hungary Kft.
Web: www.raben-group.com
Tel: +36 70 500 5655
e-mail: hungary.info@raben-group.com
