A bizalomra építünk - S&E Solutions Kft.
Egy élet munkáját átadni valakinek nem lehet könnyű, de mégis van az a nyereség, amiért érdemes egy kicsit jobban bíznunk a szakemberekben. Csordás Ádámmal, az S&E Solutions Kft. ügyvezetőjével a bizalmi vagyonkezelés előnyeiről és lehetőségeiről beszélgettem.
Hogyan foglalnád össze, mivel foglalkozik a céged?
CSÁ: Vállalati pénzügyekre fókuszált tanácsadó cég vagyunk. Két területen tudjuk segíteni az ügyfeleinket. Egyrészt vállalati tranzakciókban (felvásárlásokban, értékesítésben és tőkebevonásban), másrészt pedig komplex hitelfelvételnél (mostanában sajnos restrukturálásnál) nyújtunk tanácsot ügyfeleinknek. Mi magunk nem kezelünk vagyont, hanem segítünk a bizalmi vagyonkezelés kialakításában, pénzügyi, adózási és – partnereinken keresztül - jogi szempontból.
Mit jelent a komplex hitelfelvétel?
CSÁ: A legtöbbször a kkv-szektor olyan hiteleket vesz fel, ami egy dobozos banki termék, pl. beruházási hitel, szükség van valamiféle tárgyi fedezetre, és némi huzavona után a bank kiutalja a hitelt. Vannak más jellegű hitelek is, például a projekthitelek. A különbség, hogy itt nem feltétlen, vagy csak részben adja a fedezetet tárgyi eszköz vagy ingatlan. Legtöbbször a hitel megtérülését az adott projekt jövedelemtermelő képessége határozza meg. Mondok egy példát. A 2010-es évek közepén kezdődött Magyarországon a nagy naperőmű-bumm, számtalan olyan projekt volt, ahol a befektetők megvettek egy területet, építettek rá egy naperőművet, és ami villamosenergiát termeltek, azt értékesítették. Ebben az esetben nagyon jól kiszámítható a jövedelem, mert a nap mindig ugyanúgy süt, átlagban mindig X-et fog termelni, az áramot Y-ért veszik át, a modell egyszerű. Ezeket a beruházásokat nagy részben banki hitelből finanszírozták. Ezeknek hiteleknek a fedezete nem más, mint a jövedelmek, amiket a projekt megtermel. Azaz a megtérülés nem az ingatlanból, hanem a napelemek által megtermelt villamosenergiából származik.
Mikor keresnek titeket fel az ügyfelek?
CSÁ: Rengeteg olyan élethelyzet van, amikor a szakértelmünkkel, tanácsainkkal segíteni tudjuk az ügyfeleinket. Összességében, amikor igazán értéket tudunk adni az ügyfeleinknek, az az, amikor valaki meg akarja venni a cégüket, vagy ha meg akarnak venni egy céget, egy versenytársat, egy beszállítót, de nem ismerik egy ilyen jellegű tranzakció menetét, buktatóit, kockázatait. Fontos és nem elhanyagolható rész a felkészülés is egy ilyen tranzakcióra, pl. egy generációváltásra.
Mi történik egy ilyen tranzakció során?
CSÁ: Ha az ügyfelünk meg szeretne vásárolni egy céget, akkor első körben készítünk egy átfogó átvilágítást. Ezzel párhuzamosan rendszerint elkészítjük a vállalat értékelését is. Nagyon sokszor bebizonyosodott már, hogy ügyfeleink alábecsülik egy ilyen tranzakció komplexitását, és a kockázatait hajlamosak nagyvonalúan kezelni. Ez adott esetben nem kevés pénzbe kerülhet. Vannak olyan területek, ahol, ha nem gondolkozik előre az adott fél, akkor egy tranzakcióban, vagy rosszabb esetben tranzakciót követően szembesül a következményekkel.
Ilyenkor pénzügyi, adózási és jogi szempontból is átvizsgáljuk a céget, ezek azok a területek, ahol a legnagyobb buktatók lehetnek egy vállalat életében.
Tudsz erre mondani egy konkrét példát?
CSÁ: Persze. Néhány hónapja történt az eset. Egy nyugdíjközeli életkorban lévő üzletember, akinek nem sikerült családon belül megoldani a generációváltást, csak az az opciója maradt, hogy értékesíti a vállalatát.
A vállalkozó nagyon bizalmatlan volt egy ilyen vállalatértékesítési folyamat komplexitását illetően. A bizalmatlanságának eredményeképpen a saját könyvelőjével és a vállalati jogászával futott neki a tranzakciónak, ami már az elején nem sok jót tartogatott. Én vevő megbízásában voltam tanácsadó, a felek nagy nehezen megállapodtak egy 3 milliárdos vételárban. A tranzakció aláírását követően szembesült az úriember azzal, hogy ő, mint magánszemély, tulajdonos, ennek a 3 milliárdnak a 15%-át be kell, hogy fizesse az államkasszába. Pedig ez a közel fél milliárd forint lehetett volna akár pár tízmillió forint is… ha előre gondolkodik, és bevon szakavatott tanácsadókat. Érdemes előre gondolkozni, hogyan tudom a legjobban realizálni a vállalkozásom értékét, esetleg a későbbiek folyamán milyen struktúrában tudok megszabadulni a vállalattól. Erre a bizalmi vagyonkezelés egy tökéletes eszköz.
Miért nem kellett volna ezt a fél milliárd Ft-ot kifizetni?
CSÁ: Amikor a vagyont átadod a vagyonkezelőnek, akkor ez piaci értéken történik, ami azt jelenti, hogy ha készül egy cégértékelés, ami meghatározza a cég piaci értékét, akkor ezen az értéken tudod bevinni a vagyonkezelőbe. Ez egy adó- és illetékmentes tranzakció. Az úriember megtehette volna, hogy a cégét 2,5 milliárd Ft-on átadja a vagyonkezelőnek, és később 3 milliárd Ft-ért eladja. Az itt keletkezett fél milliárd Ft adóalap után kell csak a 15%-ot megfizetnie az államnak. A két összeg között szemmel látható a különbség... Ha ezt a céget csak 2 milliárdért adja el, akkor pedig nem kell fizetnie, mert számviteli értelemben akkor ő veszteséget könyvel el a befektetésén.
Hogyan néz ki a gyakorlatban ez a bizalmi vagyonkezelés?
CSÁ: A legtöbbször van egy magánszemély, aki cégtulajdonos, neki van egy felhalmozott vagyona, értékpapírok, üzletrész, ingatlan, készpénz. Arról szól a történet, hogy ezt a felhalmozott vagyont ő átadja egy vagyonkezelőnek, aki tőle teljesen független fél. A kettőjük közötti megbízási szerződés az, ami kontrollálja és irányítja azt, hogy a vagyonkezelőnek hogyan, milyen elvek mentén kell a későbbiekben eljárnia. Ezen kívül van egy harmadik személy is ebben a struktúrában. Ő a kedvezményezett, akinek a vagyontárgy eredeti tulajdonosa meghatározza, hogyan, milyen módon, milyen formában fizesse ki a vagyonkezelő a hozamokat, vagy magát a vagyonelemből realizált, bármilyen jövedelmet.
Ez Magyarországon már jól bevált módszer a cégtulajdonosok körében?
CSÁ: Sajnos nem, még nagyon bizalmatlanok, pedig hatalmas összegeket tudunk nekik spórolni. De teljesen megértem őket, hiszen sok esetben egy egész élet munkáját kell átadni egy szinte „vadidegen” független félnek. Ez elég ijesztő lehet, de a valóságban azért nem ennyire éles a helyzet, hiszen a szerződés, amit ilyenkor kötünk, minden élethelyzetre kiterjed, és teljes biztonságban tudhatja a cégvezető a vagyonát.Egy vagyonkezelőnek mi a cél? Hogy eladja a megbízója vagyonát, vagy hogy még nagyobb legyen neki?
Igazából mindkettő lehet. A vagyonkezelőnek minden részletre kiterjedő instrukciókat kell adni szerződéses keretek között, így pontosan tudja majd, hogy a vagyont milyen elvek, milyen ideológia mentén kezelje. Ennek lehet egy folyamatos működtetés is része, de lehet egy értékesítési stratégia is a célja. Egy EXIT értékesítési stratégiát is bele lehet fogalmazni.
Ha ez ennyire jó dolog, akkor miért nem használják többen az emberek?
CSÁ: A fő ok még mindig a bizalmatlanság. A sikersztorik nagyon sokat segítenének ennek a rendszernek a pozitív megítélésén. Azonban ezek a sikersztorik csak nemrégen kezdődtek el, ennek kell adni egy kis időt, hogy beérjen, és tényleges bizalom alakuljon ki.
Bizalmi vagyonkezelési szempontból fontos a vagyon összetétele?
CSÁ:A legfontosabb. Rengeteg mindent bele lehet tenni, értékpapírokat, részvényeket, kötvényeket, üzletrészeket, ezek tudják a legjobb potenciált hozni, de persze nem elhanyagolható a készpénz és ingatlan, de azért vannak benne komoly buktatók is. Például az ingatlan mindig egy kicsit megbonyolítja a történetet, mivel az adózása különleges szabályozás alá esik. Nem is lehet minden ingatlant beletenni ebbe a rendszerbe. De kiskapuk itt is vannak, csak tudni kell, melyiket éri meg kinyitni.
Kapcsolat:
Csordás Ádám
E-mail: csordas.adam@sesolutions.hu
Mobil: +36-20-321-12-28
www.sesolutions.hu
